Önkormányzatok felelőssége
A kóbor kutya önkormányzati (ezen belül lakossági) probléma. Így ennek megoldása is önkormányzati feladatkör.
A legegyszerűbb példákkal szoktuk bemutatni: Ha sittes zsákot raknak a főtérre, az önkormányzat elviteti. Ha újra megismétlődik, újra elviteti, de már keresni kezdi, hogy ki vitte oda, hogyan történhetett, és szankcionál (büntet!), hogy soha többet ne ismétlődhessen meg. A kóbor kutyák esetében is pont ez a megoldás kellene, hogy működjön. Erre a jogszabályi környezet lehetőséget ad.
Jellemzően már csak akkor kezdenek a problémával foglalkozni, amikor az állatok létszáma zavaróvá válik és esetlegesen falkákba tömörülve járnak az utcákon, netán támadják a lakosságot. Pedig sejthető, hogy egy utcákat járó nőstény ivarú kutyának nagy valószínűséggel újabb kutyái fognak születni a most már szinte egész évre kitolódott párzási időszak következtében.
Becsléseink szerint ma Magyarországon legalább 300.000 kutya él utcákon, közterületeken. De ettől jóval magasabb szám lehet a valóság. A macskák helyzete még ettől is rosszabb, hiszen láthatatlan életmódjuk miatt közel 3 millióan bújhatnak meg, és egyre több településen okoznak gondot a nem kívánt jelenlétükkel. Némely önkormányzat a legbutább ötlettől eredve nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, hanem rendeletbe foglalva tiltja a kóbor állatok etetését. Helyi rendelet nem írhat felül egy magasabb rendű jogszabályt. Igen, ezeket az önkormányzatokat ennyire sem érdekelte a kóbor állat probléma, hogy utána nézzenek a megfelelő törvényi háttérnek.
Naponta kapnak az állatvédő szervezetek megkeresést önkormányzatoktól, ahol pontosan meg van fogalmazva, hogy nem szeretnének a problémával érdemben foglalkozni, elvárás részükről, hogy az állatvédelem szereplői csak tüntessék el a kutyákat/macskákat a közterületekről. Ez a hozzáállás egyrészt hibás, másrészt elfogadhatatlan, hiszen az állatvédő szervezetek saját forrásból dolgoznak és nem kötelességük a folyamatosan újra termelődő lakossági szaporulatok „elszállítása”. Egy-egy elszállított kutya testi-lelki rehabilitációs és tartási költsége kb. 70-100 ezer forintot fog jelenteni egy menhelynek. Kutyánként! Milyen elvárásból kéri az önkormányzat, hogy ennek az egyébként önkormányzati feladatkörnek a megoldását egyedül finanszírozza a menhely?
Sajnos sok település még mindig a felelőtlen állattartást támogatja: hagyják, hogy mindenhol folyamatosan újra termelődjenek az újabb és újabb szaporulatok, majd a sok kutyát jellemzően a következő módszerekkel oldják meg:
- Gyepmesteri telepek bevonásával: több tízezer forintért elvitetik a megunt vagy kóbor kutyákat. Viszont magát, a baj forrását nem oldják meg, így újratermelődnek a nem kívánatos állományok, ezzel újabb kiadásokat generálva az amúgy is alacsony költségvetéssel gazdálkodó települések számára, mivel újabb súlyos költségek árán tudják ismételten elvitetni az állatokat. Sok tanulmány született arról, hogy ugyanezen összeget ivartalanításra fordítva, rövid időn belül megoldja a problémát. A gyepmesteri telepekre került kutyák legtöbbje sosem jut ki élve a telepről, 2 hét után altathatók, amikhez ismert adatok alapján a települési vezetők már az aláírt szerződésben hozzájárulnak.
- Állatvédő szervezetekre helyeznek nyomást, hogy gyűjtsék be, majd folyamatos a konfliktus az önkormányzat részéről, hogy túl sok a kutya a telepen…
- Megoldják településen belül a kutyák/macskák eltűntetését, egyéb módokon: ez ma Magyarországon a Büntető törvénykönyv által is pontosan szabályozott büntetendő cselekmény.
Az állatvédelem szereplői és a haladó gondolkodást követők a megoldást a felesleges szaporulatok megelőzésben, azaz az ivartalanításban látják.
Megoldás és forrásteremtés
A pályázat 1.500.000 Ft keretösszeget határoz meg településenként. Ezt az önkormányzatok könnyű szerrel ki tudják egészíteni, ha szeretnék folytatni a programot, a későbbiek folyamán.
Jelenleg, minden településen az első számú állatvédelmi hatóság a jegyző. Neki van I. fokú állatvédelmi hatósági jogköre (szemben azzal, ahogyan sok jegyző az országban tévesen gondolja, és nem jár el érdemben állatvédelmi ügyekben).
A jegyző munkaköri kötelességéhez tartozik, hogy tisztában van a jelenleg érvényben lévő jogszabályokkal. (többek között, Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény)
Ismeri és alkalmazza is!
Hatásköre pl.:
- nem megfelelő tartás esetén állatvédelmi bírságot és helyszíni bírságot szabhat ki
- felelőtlen állattartás esetén hivatalából indított számonkérés, mellyel kapcsolatban szankciót vagy további intézkedést alkalmazhat. (pl. utcán lévő gazdás kutya)
- állattartástól eltiltás kedvtelésből tartott állatoknál és haszonállatoknál
- kötelezés pl. szökés megakadályozása érdekében: kerítésépítésre-kerítésmegerősítésre
- a felelős állattartás és a jó gazda gondossága fogalmának tartalmi kitöltése körében számon kérhető tevékenységek általános jellegű felsorolásával kapcsolatos számonkérés, melyekkel kapcsolatban vagy szankciót vagy intézkedést alkalmazhat.
A jegyző hatásköre nagy és van visszatartó ereje:
Gondatlan tartásból származó vétségekben a bíróság kisebb pénzbüntetéseket tud kiszabni, addig a jegyző eltilthat az állattarástól (akár 8 évre is). A kisebb településeken ennek visszatartó ereje és társadalmi üzenete erősebb, mint a pénzbüntetésnek!
De pl. a jegyző akár csak a szökés megakadályozásának hiányában több száz ezer forintot is kiszabhat!
Az állatvédelmi bírság egyébként a szakminisztérium állásfoglalása szerint az önkormányzat saját bevétele és állatvédelmi fejlesztésekre fordíthatja (pl. kutyafuttatók telepítése, ivartalanítási program hirdetése, oltási program hirdetése, chip-beültetés stb.)
Tehát amit állatvédők évek óta hallgatnak, hogy sajnos egy önkormányzatnak nincs valódi eszköze, és nincs pénze ivartalanításra vagy akár az gazdák állattartásának normalizálására – nem valós alapú.
Hathatós segítséget tudnak nyújtani a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat szakemberei: https://bojtarallatvedelem.hu/category/jegyzo-allatvedelmi-hatosag/
Szerencsére a Magyar Falu Program az ivartalanítás fontosságára fordította a figyelmet, a most induló pályázattal. Ez egy olyan lehetőség, ami nagyon sok önkormányzat számára tartósan megoldhatja a túlszaporulat problémáját akár kutya, akár macska esetében. Lehetőséget nyújt arra a forrásra, aminek hiánya miatt eddig megoldatlan maradt a probléma.
Jól összefoglalva az ivartalanításról: https://www.kutyakajas.hu/kutya-ivartalanitas
További összefoglaló a témában:
http://allatvedelemert.hu/2021/05/08/ajanlas-ivartalanitashoz-onkormanyzatoknak/
Tapasztalatainkat itt osztjuk meg: http://www.hangyakozosseg.hu/megelozes/allatvedok-tanacsai-ivartalanitashoz/
(Aki pedig azt hiszi nem ilyen rossz a valóság, szívesen elvisszük magunkkal egy-egy ilyen körútra. Ajánljuk figyelmébe többi írásunkat:
http://www.hangyakozosseg.hu/category/megelozes/ )